Kérdések és válaszok
FELELŐSSÉGKIZÁRÓ NYILATKOZAT: Ezt a dokumentumot a Bizottság szervezeti egységei dolgozták ki, és nem jelent kötelezettségvállalást az Európai Bizottság részéről. Az uniós jog hitelt érdemlő értelmezése az Európai Unió Bírósága kizárólagos hatáskörébe tartozik.
8. cikk (2) bekezdés első albekezdés
Az olyan, ellenszolgáltatás fejében munkát végző közúti árufuvarozó, amely közösségi engedély jogosultja, és amelynek járművezetője, amennyiben egy harmadik ország állampolgára, rendelkezik járművezetői igazolvánnyal, csak akkor jogosult kabotázsműveleteket végezni egy adott tagállamban, ha előzetesen nemzetközi (azaz országhatárt keresztező) fuvarozási műveletet végzett. Ez a fuvarozási művelet kiindulhatott akár másik tagállamból, akár harmadik országból.
8. cikk (2) bekezdés első albekezdés
A kabotázsműveletek megkezdéséhez a kabotázsműveletek előtti bejövő nemzetközi fuvarozási művelet keretében az összes árut le kell szállítani. Ha a bejövő fuvarozási művelet több szállítmányból áll, a kabotázsművelet csak akkor kezdhető meg, ha az összes szállítmány leszállítása megtörtént. Tehát a megelőző nemzetközi áruszállítást teljes egészében be kell fejezni és a rakományt teljes egészében ki kell rakodni ahhoz, hogy a fogadó tagállamban megkezdhetők legyenek a kabotázsműveletek.
A kabotázsművelet a nemzetközi fuvarozási művelet keretében szállított áru kirakodásának befejezése után azonnal, tehát akár már a kirakodás napján megkezdhető.
8. cikk (2) bekezdés első albekezdés
Ha az üres konténer, rakodólapok vagy csomagolás fuvarozása fuvarozási szerződés (például fuvarlevél) alapján történik egy tagállamból egy másik tagállamba, a műveletet ellenszolgáltatás fejében végzett közúti árufuvarozásnak, tehát nemzetközi fuvarozási műveletnek kell tekinteni. Ezekben az esetekben ugyanis az üres konténer, rakodólapok vagy csomagolás fuvarozása vagy a tárgya a fuvarozási szerződésnek, vagy annak szerves részét képezi.
Ha ugyanakkor az üres konténer, rakodólapok vagy csomagolás fuvarozása nem fuvarozási szerződés alapján történik, akkor a művelet általában nem tekinthető ellenszolgáltatás fejében végzett közúti árufuvarozásnak. Azonban ha az üres konténer, rakodólapok vagy csomagolás a közúti árufuvarozó tulajdonát képezik, és a nemzetközi fuvarozási művelet megfelel az 1072/2009/EK rendelet 1. cikke (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott feltételeknek, a fuvarozást bejövő nemzetközi fuvarozási műveletnek kell tekinteni, és a művelet befejezése után a fuvarozó végezhet kabotázsműveleteket.
8. cikk (1), (2) és (2a) bekezdés
A nemzetközi fuvarozási művelet után legfeljebb 3 kabotázsművelet végezhető. A kabotázsművelet elvi szinten magában foglalhat több berakodási helyet, több kirakodási helyet, vagy akár mindkettőből többet.
Az egy-egy kabotázsművelet keretében kiszolgálható be- és kirakodási helyek számát azonban a tagállamok korlátozhatják: megtilthatják mind több berakodási hely, mind pedig több kirakodási hely kiszolgálását annak érdekében, hogy biztosítsák az 1072/2009/EK rendeletben a kabotázsműveletek időpontja és száma tekintetében előírt korlátozások érvényesülését(1).
A tagállamok által hozott végrehajtási intézkedéseknek teljesíteniük kell az arányosság követelményét. Ha egy kabotázsművelet keretében a nem honos fuvarozók akárhány be- és kirakodási helyet kiszolgálhatnának, azzal kiüresedhetnének a kabotázsműveletek számát illetően előírt korlátozások, és sérülhetne a kabotázsműveleteknek az 1072/2009/EK rendelet szerinti ideiglenes jellege. Másfelől ugyanakkor a be- és a kirakodási helyek túlzott korlátozása – az egy-egy kabotázsműveletben engedélyezett fuvarlevelek számától is függően – túllépheti azt a mértéket, amely még szükséges a kabotázs tekintetében a rendelettel elérni kívánt cél eléréséhez(2).
A tagállamok ebben a kérdésben egymástól eltérő intézkedéseket vezethetnek be, ezért minden alkalommal érdemes ellenőrizni a pontos nemzeti szabályozást. A kabotázsművelet fogalommeghatározásának mindenkor biztosítania kell az ideiglenes jelleg megőrzését.
(1), (2)A Bíróság 2018. április 12-i ítélete, Bizottság kontra Dánia, C-541/16, 49–61. pont.
8. cikk (1), (2) és (2a) bekezdés
A kabotázsművelethez akár egyetlen, akár több fuvarlevél tartozhat(1).
A tagállamok ebben a kérdésben egymástól eltérő intézkedéseket vezethetnek be, ezért érdemes ellenőrizni a pontos nemzeti szabályozást. A kabotázsművelet fogalommeghatározásának mindenkor biztosítania kell az ideiglenes jelleg megőrzését.
Ezzel összefüggésben megjegyzendő, hogy ha a nem honos fuvarozók által végzett kabotázsműveletek akárhány fuvarlevélen alapulhatnának, azzal kiüresedhetnének a kabotázsműveletek számát illetően előírt korlátozások, és sérülhetne a kabotázsműveleteknek az 1072/2009/EK rendelet szerinti ideiglenes jellege(2).
(1), (2)A Bíróság 2018. április 12-i ítélete, Bizottság kontra Dánia, C-541/16, 49–61. pont.
8. cikk (1), (2) és (2a) bekezdés
Ha az üres konténer, rakodólapok vagy csomagolás fuvarozása az 1072/2009/EK rendeletnek megfelelően, ideiglenes jelleggel, fuvarozási szerződés (például fuvarlevél) alapján történik a fogadó tagállamban, a műveletet kabotázsműveletnek kell tekinteni. Ezekben az esetekben ugyanis az üres konténer, rakodólapok vagy csomagolás fuvarozása vagy a tárgya a fuvarozási szerződésnek, vagy annak szerves részét képezi.
Ha ugyanakkor az üres konténer, rakodólapok vagy csomagolás fuvarozása nem fuvarlevél kíséretében történik, akkor a művelet általában nem tekinthető ellenszolgáltatás fejében végzett közúti árufuvarozásnak. Ezzel összefüggésben megjegyzendő, hogy az 1072/2009/EK rendelet 2. cikkének 6. pontjában foglalt fogalommeghatározás szerint a kabotázsművelet „a fogadó tagállamban díjazás ellenében ideiglenes alapon [...] végzett belföldi fuvarozás”. Ebből következik, hogy ha olyan üres konténer, rakodólapok vagy csomagolás fuvarozása történik fuvarlevél vagy más fuvarozási szerződés nélkül, amelyek a fuvarozó tulajdonát képezik, akkor a fuvarozás nem számít kabotázsműveletnek.
8. cikk (2) bekezdés első albekezdés, 8. cikk (2a) bekezdés
Az 1072/2009/EK rendelet 2. cikkének 1. pontja értelmében a rendelet alkalmazásában a jármű „valamely tagállamban nyilvántartásba vett gépjármű, vagy járművek olyan összekapcsolt kombinációja, amelynek legalább a gépjármű részét valamely tagállamban vették nyilvántartásba, és amely kizárólag árufuvarozásra szolgál”.
A kabotázsművelet szempontjából mindig a gépjárművet kell figyelembe venni, akkor is, ha járműszerelvényről van szó. A rendelet 8. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerint a kabotázsműveletek csak azzal a gépjárművel végezhetők, amely a nemzetközi fuvarozási műveletet végezte. Ez a gépjármű tehát csak akkor végezhet kabotázsműveleteket, ha előtte bejövő nemzetközi fuvarozási művelet keretében végzett árufuvarozásban vett részt. A kabotázsműveletek azonban másik pótkocsival is végezhetők.
A 8. cikk (2a) bekezdése szerint a kabotázsműveleteket végző gépjárművel a kabotázsműveletek befejezését követő 4 napon belül nem végezhető újabb kabotázsművelet ugyanabban a tagállamban.
8. cikk (2) bekezdés első albekezdés
A rendeletben „nap” alatt naptári nap értendő, nem pedig 24 órás időtartam. Ennek megfelelően a 8. cikk (2) bekezdésben említett 7 napos időszak a bejövő nemzetközi fuvarozási művelet befejezése utáni napon 0:00-kor kezdődik, és a kabotázsműveletnek legkésőbb a hetedik napon 23:59-kor be kell fejeződnie.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a bejövő nemzetközi fuvarozási művelet hétfői napon fejeződik be, akkor a kabotázsműveleteknek a következő hétfőn kell befejeződniük.
Mivel a számítás naptári napokon alapul, azokban a tagállamokban, amelyekben a 7 napos időszakba munkaszüneti nap vagy forgalomkorlátozással/menettilalommal érintett nap esik, a kabotázsműveletek végzésének lehetősége a gyakorlatban rövidebb időszakra korlátozódhat (lásd ugyanakkor az ünnepnapok figyelembevételének módjára vonatkozó 11. kérdést is).
8. cikk (2) bekezdés első albekezdés
Ha a bejövő fuvarozási művelet több kirakodást tartalmaz, a bejövő fuvarozási művelet teljesítése az utolsó kirakodással történik meg. Ugyanez a szabály vonatkozik a kabotázsműveletek befejezésére: az utolsó kabotázsművelet utolsó kirakodásának legkésőbb a bejövő fuvarozási művelet utolsó kirakodásának napjától számított hetedik napon 23:59-kor meg kell történnie.
8. cikk (2a) bekezdés
A 8. cikk (2a) bekezdése szerint a fuvarozók ugyanazzal a járművel nem végezhetnek kabotázsműveleteket ugyanabban a tagállamban az ott végzett kabotázsműveletük befejezését követő négy napon belül. E rendelkezés célja annak megelőzése, hogy az egymást követő nemzetközi fuvarozási műveletek lehetővé tegyék a fuvarozóknak a kabotázsműveletek állandó vagy folyamatos tevékenységként való végzését. Ennek megfelelően ez a rendelkezés nem sérti a fuvarozó azon jogát, hogy a nemzetközi fuvarozási művelet befejezését követő hét napon belül három egymást követő kabotázsműveletet végezzen a fogadó tagállamban, amennyiben az adott tagállamban végzett korábbi kabotázsműveletek utolsó kirakodása óta eltelt legalább négy nap.
A 4 napos várakozási időszakot minden olyan esetben alkalmazni kell, amikor egy jármű egy kabotázsművelet befejezése után elhagyja a fogadó tagállam területét, függetlenül attól, hogy a jármű az adott tagállam elhagyása előtt egy vagy több kabotázsműveletet végzett-e. Ebből következően a várakozási időszak minden olyan tagállamban külön kezdődik meg, amelyben kabotázsműveletre kerül sor, akkor is, ha a fuvarozó az adott tagállamban csak egyetlen kabotázsműveletet végzett.
A várakozási időszak alatt ugyanakkor végezhetők kabotázsműveletek másik tagállamban. Szintén lehetősége van a fuvarozónak arra, hogy egy vagy több bejövő vagy kimenő (másik tagállamból vagy harmadik országból kiinduló, illetve oda irányuló) határkeresztező fuvarozási műveletet végezzen abba a tagállamba vagy abból a tagállamból, amelyben a megelőző 4 napban kabotázsműveletet végzett, valamint arra is, hogy – kabotázsművelet végzése nélkül – áthaladjon a kabotázsművelet helye szerinti tagállamon, vagy annak területén tartózkodjon.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy fuvarozó egy nemzetközi fuvarozási művelet után az „A” tagállamban kabotázsműveletet végez, majd pedig ezt követően a „B” tagállamban elvégez egy másik kabotázsműveletet, az „A” tagállamban nem végezhet újabb kabotázsműveletet mindaddig, amíg az „A” tagállamban végzett korábbi kabotázsműveletének befejezése óta el nem telt négy nap. Ez a fuvarozó a „B” tagállamban elvégzett kabotázsművelete után akár az „A”, akár a „B” tagállamon áthaladhat, és új nemzetközi fuvarozási műveleteket is végezhet ezekbe a tagállamokba. Ez utóbbi esetben azonban az „A” vagy „B” tagállamban nem végezhet újabb kabotázsműveletet mindaddig, amíg az adott „A” vagy „B” tagállamban végzett előző kabotázsműveletének utolsó kirakodása óta el nem telt négy nap.
A várakozási időszak akkor kezdődik, amikor az adott tagállam területének elhagyása előtti kabotázsművelet befejeződik. Ha a kabotázsművelet több kirakodási helyet foglal magában, az utolsó kirakodást kell figyelembe venni. Ez esetben szintén naptári napokkal kell számolni, nem pedig 24 órás időszakokkal. Ennek megfelelően a 4 napos várakozási időszakot az adott tagállamban végzett utolsó kabotázsművelet – illetőleg több kirakodási hely esetén az utolsó kirakodás – teljesítését követő napon 0:00-tól kell számítani, és az az azt követő negyedik napon 23:59-ig tart.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha az utolsó kabotázsművelet hétfői napon fejeződik be, akkor a várakozási időszak az adott hét péntekén éjfélkor fejeződik be, és a kabotázsműveletek szombaton 0:00-kor kezdődhetnek újra.
Az alábbi táblázat bemutatja a szabály gyakorlati alkalmazását a hét egyes napjai esetében, a munkaszüneti napokra és a hétvégére vonatkozó, a 11. kérdésben ismertetett szabályokat is figyelembe véve:
| H | K | Sze | Cs | P | Szo | V | H | K | Sze | Cs | P |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| K | x | x | x | x | K | ||||||
| K | x | x | x | x | x | x | K | ||||
| K | x | x | x | x | x | K | |||||
| K | (msz.) | x | x | x | x | K | |||||
| K | x | x | x | x | K | ||||||
| K | (msz.) | x | x | x | x | K | |||||
| K | x | x | x | x | K | ||||||
| K | x | x | (msz.) | x | x | K | |||||
| K | x | x | x | x | K | ||||||
| K | x | x | x | x | K |
K: kabotázsművelet – (msz.): munkaszüneti nap
8. cikk (2) és (2a) bekezdés
A határidőkre, időpontokra és határnapokra vonatkozó uniós szabályok(1) értelmében ha a napokban kifejezett határidő utolsó napja munkaszüneti napra, szombatra vagy vasárnapra esik, akkor a határidő a következő munkanap utolsó órájában jár le. Emellett minden két- vagy többnapos határidőnek legalább két munkanapot tartalmaznia kell.
Ebből következően ha a fuvarozó az egy adott tagállamba irányuló nemzetközi fuvarozási művelet teljesítése után csütörtöki napon lép be egy másik tagállam területére, az 1072/2009/EK rendelet 8. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében meghatározott időszak pénteken 0:00-kor kezdődik, és vasárnap 23:59-kor érne véget. Mivel azonban az időszak utolsó napja vasárnapra esik, úgy kell tekinteni, hogy az időszak a következő munkanapon, azaz hétfőn 23:59-kor ér véget.
Ugyanakkor ha a fuvarozónak a másik tagállam területére való belépését követő péntek munkaszüneti nap az adott tagállamban, az időszak még tovább hosszabbodik, és kedden éjfélkor ér véget, tekintve, hogy a két- vagy többnapos időszakoknak legalább két munkanapot tartalmazniuk kell, és a munkaszüneti napok, valamint a szombati és a vasárnapi napok nem számítanak munkanapnak.
Végezetül ha a fuvarozó egy adott tagállamba irányuló nemzetközi fuvarozási művelet teljesítése után keddi napon lép be egy másik tagállam területére, de a pénteki nap az adott tagállamban munkaszüneti nap, a 8. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében meghatározott időszak a következő munkanapon, azaz hétfőn 23:59-kor ér véget.
Ezek a szabályok a 8. cikk (2) bekezdésének első albekezdése szerinti 7 napos időszakra (lásd a 8. és a 9. kérdést) és a 8. cikk (2a) bekezdése szerinti 4 napos várakozási időszakra (lásd a 10. kérdést) egyaránt vonatkoznak.
Ugyanakkor az a szabály, amely szerint ha az időszak utolsó napja munkaszüneti napra esik, akkor az időszak a következő munkanap utolsó órájának lejártakor ér véget, nem vonatkozik a visszamenőlegesen számított időszakokra, például a 8. cikk (3) bekezdése szerinti, a nemzetközi fuvarozási műveletet megelőző négynapos időszakra, amely kapcsán a fuvarozónak az azon időszakban végzett valamennyi műveletet egyértelműen igazolnia kell (lásd a 16. kérdést). Ez az időszak az 1182/71/EGK, Euratom rendelet 3. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében foglalt, az adott időponttól vagy eseménytől visszamenőlegesen számított határidőkre vonatkozó kivétel hatálya alá tartozik.
(1) A Tanács 1182/71/EGK, Euratom rendelete (1971. június 3.) a határidőkre, időpontokra és határnapokra vonatkozó szabályok meghatározásáról.
8. cikk (2) bekezdés második albekezdés
A 8. cikk (2) bekezdésének első albekezdése szerinti 7 napos időszakon belül legfeljebb 3 kabotázsművelet végezhető. A fuvarozó dönthet úgy, hogy ezek közül egyet, kettőt vagy akár mind a hármat a bejövő nemzetközi fuvarozási művelet fogadó tagállamán kívül végez el. A fuvarozó vagy egyetlen tagállamban végzi el a kabotázsműveleteket, vagy többen, de a bejövő nemzetközi fuvarozási művelet fogadó tagállamától különböző tagállamokban legfeljebb egy-egy kabotázsműveletet végezhet (lásd a 13. kérdésre adott választ).
Ha például a fuvarozó Franciaországba irányuló nemzetközi fuvarozási műveletet végzett, akkor elvégezheti az első kabotázsműveletét Franciaországban, a másodikat Németországban, a harmadikat pedig Belgiumban. Dönthet azonban úgy is, hogy rakomány nélkül visszatér Franciaországba, hogy ott elvégezzen egy újabb kabotázsműveletet, de ilyenkor tiszteletben kell tartania a 4 napos várakozási időszakot.
8. cikk (2) bekezdés második albekezdés
A bejövő nemzetközi fuvarozási művelet fogadó tagállamán kívül legfeljebb tagállamonként egy-egy kabotázsművelet végezhető.
8. cikk (2) bekezdés második albekezdés
A bejövő nemzetközi fuvarozási művelet fogadó tagállamán kívüli tagállamban végzett kabotázsműveletet a fuvarozónak az adott tagállamba történő, rakomány nélküli belépésétől számított három napon belül kell befejezni, de egyben igazodni kell a 8. cikk (2) bekezdésének első albekezdése szerinti 7 napos időszakhoz is.
A 3 napos határidő számítására a III. szakaszban a 7 napos időszak kapcsán adott magyarázatok vonatkoznak.
Az alábbi táblázat bemutatja a szabály gyakorlati alkalmazását a hét egyes napjai esetében, a munkaszüneti napokra és a hétvégére vonatkozó, a 11. kérdésben ismertetett szabályokat is figyelembe véve:
| H | K | Sze | Cs | P | Szo | V | H | K | Sze |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| B | x | x | K | ||||||
| B | x | x | K | ||||||
| B | x | x | (msz.) | x | x | K | |||
| B | (msz.) | x | K | ||||||
| B | x | x | x | x | K | ||||
| B | (msz.) | x | x | x | K | ||||
| B | x | x | x | K | |||||
| B | (msz.) | x | x | x | K | ||||
| B | x | x | x | K | |||||
| B | x | x | K | ||||||
| B | x | x | K |
B: belépés a tagállam területére – K: az esetleges kabotázsművelet utolsó napja – (msz.): munkaszüneti nap
8. cikk (4) bekezdés
A fuvarozóknak meg kell őrizniük a kabotázsműveletek keretében végzett fuvarozásokra vonatkozó dokumentumokat. Ezeknek a dokumentumoknak a 8. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében felsorolt valamennyi adatot tartalmazniuk kell. Ezek az adatok szerepelnek a fuvarlevélen, általában CMR formátumban. A kabotázsműveletekre vonatkozó szabályok tiszteletben tartásának igazolásához nincs szükség más dokumentumra.
Ez a rendelkezés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az ellenőrző hatóságok nem használhatnak fel más, a közúti közlekedésre vonatkozó jogszabályokban előírt bizonyítékokat – például a menetíró készülék adatait – annak megállapításához, hogy egy kabotázsművelet szabályos volt-e.
A 8. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében meghatározott adatokat a fogadó tagállam ellenőrzésre jogosult hivatalos személyének a közúti ellenőrzés időtartama alatt kérésre be kell mutatni vagy továbbítani kell. A dokumentumok bemutathatók vagy továbbíthatók elektronikusan, például elektronikus fuvarlevél (e-CMR) formájában. A közúti ellenőrzés során a járművezető kapcsolatba léphet a központi irodával, a szakmai irányítóval vagy bármely más személlyel vagy szervezettel abból a célból, hogy a közúti ellenőrzés befejezése előtt rendelkezésre tudja bocsátani a szükséges bizonyítékokat.
8. cikk (3) bekezdés
A fuvarozónak a nemzetközi fuvarozást megelőző négynapos időszakban végzett valamennyi műveletet akkor kell egyértelműen igazolnia, ha a jármű tartózkodott a fogadó tagállam területén a szóban forgó négynapos időszakban.
Ezt a követelményt csak akkor kell teljesíteni, ha a fuvarozó kabotázsműveletet végez a fogadó tagállamban. A szabály tehát csak akkor alkalmazandó, ha a jármű a fogadó tagállamban belföldi közúti árufuvarozást végez, és tartózkodott ugyanezen fogadó tagállam területén a bejövő nemzetközi fuvarozási műveletet megelőző négy napban.
Ilyenkor a fuvarozónak olyan bizonyítékot kell bemutatnia, amely a 8. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében felsorolt valamennyi adatot tartalmazza. A bemutatott bizonyítékot az érintett nemzeti hatóságok bírálják el. Megjegyezzük, hogy a 2. verziójú intelligens menetíró készülék által rögzített határátlépés felhasználható annak igazolására, hogy a jármű egy adott tagállamban tartózkodott-e.
A 8. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett négynapos időszak négy naptári napot jelent. Tehát ha például a jármű a fogadó tagállamot június 6-án hagyta el, és most június 10-én visszatér oda, akkor a fuvarozó a négynapos időszakon belül lép be ismét ugyanazon fogadó tagállam területére, és amennyiben ebben a fogadó tagállamban kabotázsműveletet végez, a szóban forgó négynapos időszakban végzett valamennyi műveletet egyértelműen igazolnia kell.
10. cikk (7) bekezdés
Ha a kombinált árufuvarozást szabályozó 92/106/EGK tanácsi irányelv 4. cikkével való – nevezetesen egy adott tagállamban korlátlan számú kezdő vagy befejező közúti fuvarszakasz folyamatos teljesítésével megvalósuló – visszaélések megelőzése érdekében szükségesnek látják, a tagállamok a Bizottság előzetes értesítése mellett a kabotázsműveletekre vonatkozó szabályokat a 92/106/EGK irányelv szerinti kombinált árufuvarozási műveletek országhatárt nem keresztező közúti szakaszaira is alkalmazhatják. Ezen intézkedések elfogadásakor a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy az 1072/2009/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szerinti 7 napos időszaknál hosszabb időszakot, illetve az ugyanazon rendelet 8. cikkének (2a) bekezdése szerinti 4 napos várakozási időszaknál rövidebb várakozási időszakot határozzanak meg.